Nem akárhogyan mentik meg Pécsen a stroke-osokat!

Nem akárhogyan mentik meg Pécsen a stroke-osokat!

A harmadik leggyakoribb halálok a stroke Magyarországon, holott nem kellene mást tennünk megelőzésnek, mint letenni a cigit és elmenni kocogni. De ha már magunkra nem figyelünk, akkor nyugtasson a gondolat, hogy Pécs a stroke-kezelés fellegvára, még Zalaegerszegről is ide szállítják a betegeket, annyira egyedi az ellátás.

A stroke Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Stroke-ot évente 35-40 ezer magyar kap, 6-7 ezren meg is halnak. Leginkább az időseket érinti ez a betegség, de Magyarországon a betegek jelentős része, harmada még keresőképes.

hirdetés

A gutaütésként vagy szélütésként is ismert stroke alatt értjük az agyi érelzáródást és a vérzéses stroke-ot is. 80-85 százalékban az agyi érelzáródást emlegetjük, ha a stroke-ról beszélünk, ennek során az adott agyterület nem kap vért az elzáródott ér miatt, és ha több óráig nem kezelik a betegséget, az ominózus agyterület elhalhat.

Életet menthet, ha időben értesítjük a mentőt

A beteget úgy lehet megmenteni, hogy eltávolítják – gyógyszerrel vagy katéterrel – az elzáródást okozó vérrögöt és helyreállítják a vérkeringést.

Ha gyógyszert adnak, akkor a betegnek négy és fél órán belül meg kell kapnia az infúziót, mivel végzetes agyi károsodásokat szenvedhet, de ez a fajta vérrögoldás nem megoldás egy vastagabb ér elzáródásakor. Ilyen esetekben a katéterrel gyakorlatilag „kiszippantják” a vérrögöt.

– Az lenne az ideális, ha maximum egy órán belül tudnánk kezelni a stroke-ot kapott beteget, hiszen ebben az esetben minél nagyobb agyterületet meg tudnánk menteni. Bár minden ember egyedi eset, általánosságban el lehet mondani, hogy gyógyszeresen 4,5 órán belül tudjuk kezelni a beteget, de a Pécsett alkalmazott katéteres kezeléssel még 6 órán túl is komoly esély van arra, hogy megmentsük az agyterületet – mondja dr. Szapáry László, a pécsi egyetem Stroke tanszékének vezetője, a Magyar Stroke Társaság elnöke.

A pécsi intézmény kiemelkedő Dél-Dunántúlon

Magyarországon 39 stroke centrum van, de a pécsi egyedülálló intézmény, mivel olyan kezelési lehetőségek vannak itt, aminek köszönhetően 6 órán túl is esélye van a betegeknek. Többek között mód van olyan agyi képalkotó vizsgálatok elvégzésére, amivel meg tudják mondani, hogy az adott időpontban mekkora agyterület károsodott és mekkora menthető.

– Pécs nem csak az agyi képalkotó vizsgálatokat tekintve kiemelkedő, hanem azért is, mert a katéteres laborunk a nap 24 órájában működik, így más stroke centrumokból, Nagykanizsáról, Kaposvárról és Zalaegerszegről is érkeznek betegek mentőhelikopterrel hozzánk – teszi hozzá a szakember.

Mosolyogj, beszélj és kezeket a magasba!

Minden baj forrása, ha nem vesszük komolyan a stroke jeleit. Vezető tünet a féloldali bénulás, azonos oldalon lecsempülő – lefelé görbülő – száj és a beszédzavar. Éppen ezért legkönnyebben úgy ismerhetjük fel a stroke-ot, ha három egyszerű dologra kérjük a beteget: mosolyogjon, mondjon egy összefüggő mondatot, emelje fel mindkét karját és tartsa mellső középtartásban tíz másodpercig. Ha ezek közül bármelyiket nem képes elvégezni, erős a beszédzavara, nem tudja mozgatni az egyik oldalát, azonnal hívjunk mentőt!

Meg fog lepődni: az elsődleges megelőzés az egészséges életmód!

A stroke gyakoriságát növeli a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az elhízás, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás. Persze nem feltétlenül kell figyelmet fordítani az elsődleges megelőzésre, hiszen az első stroke után már biztosan kapcsolunk, hogy talán tényleg le kéne tenni a cigit és ki kellene menni az erdőbe kocogni – már ha túléljük az első gutaütést.

Dr. Szapáry László hozzáteszi, hogy vannak esetek, amikor nem az egészségtelen életmód a hunyó, hanem a szívbetegségek. Ilyen a pitvarfibrilláció, mely egy olyan szívritmuszavar, aminek következtében vérrögök keletkezhetnek a szívben, és az agyi erekben „landolnak”. Ez a betegség sem kiszűrhetetlen, a szakember hangsúlyozza, hogy 45-50 év fölött az egészséges életmódon túl érdemes beiktatni az éves szűrővizsgálatot is.